Ford Fiestával a Super1600 kategóriában szerepel ebben a szezonban Ferjáncz András. Az első hétvégén, a Kakucs Ringen mindjárt dobogóval indított, miután az elődöntőben és döntőben végre kijött számára a lépés.
Milyen tervekkel érkeztél Kakucsra?
Úgy érzem, hogy én is, a kocsi is és a csapat is maximálisan fel volt készülve a hétvégi menetre. Gyakorlatilag tavaly az utolsó versenyt követő hónapoktól kezdve minden hónapban ültem autóban, hála a TMC csapatának. Végignyomtuk a Kakucs Ring kupát a Subaruval, úgyhogy abszolút mozgásban és edzésben voltam. A kocsi gyakorlatilag évek óta most először, de hetekkel a verseny előtt elkészült, ilyen téren nyugodtan tudtam nekivágni a versenyzésnek. Apró technikai problémánk volt az autó olajrendszerével kapcsolatban, de szerencsére Norbi és a csapat sikeresen orvosolta ezt, úgyhogy maximális biztonsággal tudtam vezetni az autót, mert tudtam, hogy nem lesz semmi gondja.
Hogy alakult a versenyed?
Gyakorlatilag elég vacakul indult a hétvége, az előfutamokat egy bővített mondatban letudom pikk-pakk, mert elég sokat nulláztunk, pontosabban törtünk, törtem. Szerencse se volt mellettem, rosszul jöttek ki a rajtjaim. Azt gondolom, hogy nagyrészt a Ford Fiesta rajtprogramjának hiánya miatt vagyok hátrányban. Ez egy Eb-s komputer, és ott tiltva van a rajtprogram használata, ezért a többiek erősebb rajttal kezdenek. Nyilván ez nem kifogás, csak egy bosszantó tény, ami zavar engem és ez picit rányomja a bélyegét az első méterekre, a pozíciómat ezután tudom csak javítani, erősíteni, ami Kakucson nem egyszerű. De ez volt gyakorlatilag a legnagyobb nyűgöm egész hétvégén. Volt sok törés (inkább rengeteg), így a srácok nem unatkoztak. Mindent megoldottak maximálisan, voltak pótalkatrészeink természetesen, így minden rajtra tökéletesen tudtam odaállni.”
Ezután a vasárnap jobban alakult?
Igen, abszolút! Az elődöntőre állt össze igazából nekem az egész történet fejben, és ott már sikerült azt a tempót hozni, amit tudok én is és a kocsi is. Technikailag van a Fordnál erősebb autó a mezőnyben, de azt gondolom, hogy a legjobb köridők bizonyítják, hogy van keresnivalónk a dobogón. Annak ellenére, hogy sok volt a ponthátrányom az ütközések miatt, sikerült a Super1600 döntőjébe jutni, ahol az ötödik helyről indultam.
Nem igazán kedvező pozíció, de ez motivált?
Mérgelődtem, de igen, mert nagyon akartam! Az utolsó sorból kezdtem, itt viszont visszaadott valamit Fortuna nekem, amit addig elvett tőlünk. Egy pici rajtbaleset után sikerült kihasználnom az adódó lehetőséget, eljöttem a srácok mellett és harmadikként tudtam fordulni a rajt utáni kanyarokat követően. Onnantól kezdve pedig végig tartani tudtam ezt a pozíciót. Azt gondolom, hogy előzni nincs sok esély ezen a pályán, hiszen túl rövid és szűk kanyarokkal tűzdelt, így gyakorlatilag a rajtsorrend dönti el szinte a végsorrendet is. Ha valaki hibázik, vagy balesete lesz elöl, akkor gyorsan kell reagálnia a mezőnynek erre.
A lényeg, hogy sikerült dobogóra állnunk: a Magyar Ralikrossz Bajnokság Super1600-as kategóriájának III. helyén értem célba. Nagyon boldog voltam a díjátadó ceremónia után. Hálás vagyok a TMC Rallysport csapatának, és mindenkinek, aki szurkolt nekem. Ez egy igazi közös meló volt mindenki részéről, végül is ez egy csapatsport, annak ellenére, hogy a sofőr egyedül vezeti az autót, az csak a tortának egy nagyon pici szelete, úgyhogy köszi mindenkinek mindent.
Forrás: TMC Rallysport-Szamosvári Szilvia
